„DOLGOZZANAK TOVÁBB, A PANDÉMIA ELLENÉRE”
Gramofon.hu, 2020. 08. 11. Réfi Zsuzsanna
Idén rekordszámú, majd háromszáz jelentkezője volt a IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenynek, a fiatalok többsége kiváló videófelvételeket küldött, így a zsűri a korábbinál is több versenyzőt, 116-ot juttatott be az elődöntőbe. Arra azonban, hogy az ifjú szopránok, mezzók, altok, tenorok, baritonok, basszusok élőben is bemutassák és összemérjék tudásukat, egy esztendőt várni kell, hiszen a seregszemle a tervek szerint 2021. augusztus végén kezdődik. A halasztásról, arról, hogyan fogadták ezt az énekesek, s mindez milyen következményekkel jár, Marton Évával beszélgettünk, aki arról is mesélt, ő maga hogyan viselte a karantén hónapjait.
- Mit gondol, mi az oka, hogy ilyen nagy az érdeklődés a budapesti megmérettetés iránt?
- Az énekversenyt először 2014-ben hívtuk életre, s egyre nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki a kétévente megrendezett seregszemle. Az évek során bekerültünk a világ operaversenyeinek az élmezőnyébe, amit az a hatalmas elismerés is jelez, hogy tavaly felvételt nyertünk a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségébe. A résztvevők, a nézők vitték a seregszemle hírét szerte a világba, emellett az eddigi dijazottak a legnevesebb színpadokon bizonyíthatják a tudásukat. Így idén már 47 országból érkeztek a jelentkezések, s a videófelvételeket az előzsűriző társaimmal - Kiss B. Atillával és Kocsár Balázzsal - együtt meghallgatva úgy döntöttünk, a magas színvonal miatt az élő elődöntőkbe 116 versenyző kerül. 57 nőből és 59 férfiból áll a mezőny, a legfiatalabb 19 éves, a legidősebb 35, s mindketten baritonok. A legtöbb jelentkezés Oroszországból, Ukrajnából és Dél-Koreából érkezett, de akad versenyző Kongóból, Venezuelából, valamint Trinidad és Tobagóból is.
- Mit emelne ki, miben nőtt a nívó? Milyen meglepetésekben volt részük?
- Nagyon jó, helyenként kiváló zenei anyagokat küldtek be a jelentkezők. Kíváncsian várjuk az előzsűrivel, hogy "élőben" ezek az énekesek mennyi pluszt tudnak még a személyiségükkel a teljesítményükhöz hozzáadni. Ázsiából, Afrikából, Európából és Amerika összes régiójából is jelentkeztek fiatalok, s pályázók között olyan különleges hangfajok képviselői is megtalálhatók, mint a kontratenor és a kontraalt.
- Hosszú ideig szóltak arról a hírek, hogy a korábban meghirdetett időpontban, szeptemberben sor kerül a versenyre. Mikor voltak kénytelenek úgy dönteni, hogy egy évvel eltolják?
- Sokáig – június 15-ig – vártunk, de sajnos a vírus győzött. Rendszeresen kapcsolatban álltunk férjemmel a Zeneakadémia projekt -vezetőségével és közös egyeztetés alapján úgy döntöttünk, hogy a IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt egy évvel későbbre, 2021. augusztus 29 – szeptember 5-re halasztjuk, tekintettel a koronavírus járvány okozta, a verseny teljes értékű lebonyolítását veszélyeztető következményekre. Számos versenyző jutott az elődöntőbe olyan országokból, amelyekben most is nő a koronavírus fertőzések száma, így a felkészülésük és utazásuk bizonytalanná vált az eredeti, idei, szeptemberi időpontban, ráadásul kéthetes karantén nélkül biztos nem úszták volna meg. Az új időpontban rendezett megmérettetésen az előválogatáson túljutott versenyzők automatikusan indulhatnak, abban az esetben is, ha időközben valaki átlépné az előírt korhatárt. A fiatalok 2021 márciusában fogják véglegesíteni repertoárjukat és a részvételi díj befizetésének is ez a határideje, ekkor lesz pontos információ az indulók végleges számáról. A nemzetközi zsűri tagjai ugyancsak megkapták az értesítést a halasztásról, szerencsére a nagy többségük jelezte: az új időpontban is ráér.
- Hogyan fogadták a hírt a fiatal énekesek?
- A visszajelzéseik kivétel nélkül pozitívok voltak. A tervek szerint a továbbiakban is tartjuk velük a kapcsolatot, rendszeresen kapnak majd híreket a verseny honlapján, de ami fontos, személyesen is.
- Mit tud tanácsolni a versenyzőknek, hogyan építsék fel a versenyig hátralévő évet?
- Tanácsolni általánosan annyit lehet, hogy dolgozzanak tovább a pandémia ellenére, használjanak ki minden lehetőséget, hogy teljesítményük ne essen vissza. Ez nem könnyű, kemény munkát igényel. De soha, még ilyen időkben sem szabad feladni!
- Mi az, amin változtatniuk kell a verseny menetén amiatt, hogy egy évet csúszik a megmérettetés?
- A csapaton semmi esetre sem változtatunk. Az eddigi együttműködés a Zeneakadémiával - mind az előkészítő szervezésben, mind a verseny lebonyolításában - kiváló volt. A III. énekversenyen élő, internetes közvetítést láthattak az érdeklődők, akadt emellett rádióközvetítés és született összefoglaló film. Hasonló módon szeretnénk jövőre is bevonni a médiát. A hazai és külföldi visszajelzések rendkívül pozitívok voltak, ami nemcsak a Zeneakadémiának, hanem az ország imázsának is hasznára válik. Ami a jelenlegi helyzetből adódik – mint már említettem –, hogy a versenyzőkben az érdeklődést fent kell tartani és rendszeresen jelen kell lennünk a médiában, az internetes fórumokon.
- A kényszerszünet jó lehetőség az eddigi mérleg felállítására is. Ha visszatekintünk, hogyan értékeli az eddigi versenyeket?
- Régi álmom teljesült, hogy a felújított Zeneakadémia megnyitása után alig egy évvel, 2014 szeptemberében sikerült megszerveznünk és lebonyolítanunk az I. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem első saját szervezésű világversenyére 37 országból közel 150 érvényes jelentkezés érkezett, s megérdemelten nyerte a magyar Vörös Szilvia. A folytatás nem maradt el, s mire a III. énekversenyhez értünk, már a jelentkezési időszakban rekordokat döntött az érdeklődők létszáma. A verseny beharangozó videója valósággal lázba hozta a latin-amerikai és az orosz közösségi oldalakat, s a 2016-os megmérettetés legemlékezetesebb pillanatait felidéző, félperces kisfilmet a YouTube-on és a Facebookon közel egymillióan látták. Úgy érzem, ekkorra a Marton Énekverseny már valóban nemzetközivé vált.
- Mennyire maradt kapcsolatban az énekverseny korábbi győzteseivel? Milyen sikereket értek el a budapesti bemutatkozás óta?
- Sok díjazott versenyzővel tartom a kapcsolatot. Rengetegen adnak hírt magukról, és szép számban vannak azok is, akik különböző dolgaikban, munkájuk során kikérik a tanácsomat. Örülök a győztesek sikereinek, úgy a hazai, mint a nemzetközi színházakban. Hogy csak néhány nevet említsek: Vörös Szilviát állandóan foglalkoztatja a Magyar Állami Operaház, rendszeresen koncertezik és már Bécsi Staatsoper tagja. Most volt a Scalában a debütálása, s ez év szeptember 26-án, a Zeneakadémián Juditot fog énekelni. A 2014-es verseny második díjasa, Tetiane Zhuravel ukrán koloratúr-szoprán kiválóan alakította Eötvös Péter „A szerelemről és más démonokról” című operájának női főszerepét a Magyar Állami Operaház 2019 januári premierjén. Horti Lilla, a 2016-s seregszemle második helyezettje az Operaházban már több főszerepet énekelt: Mimit, Besst, Rosalindát, s rendszeresen lép fel koncerteken. A 2018-as versenyen a Grand Prix-nyertese, Galeano Salas mexikói tenor már a Müncheni Staatsoper tagja és a Magyar Állami Operaházban is fellépett. Badrai Chuluunbaatar, az 2018-as első díjas, mongol bariton a Veronai Arénában és a Scalaban is többször fellépett. A magyar szopránénekesnő, Ádám Zsuzsanna, aki a legutóbbi versenyen második helyen végzett, rendszeresen koncertezik, s külföldi fellépései mellett a Magyar Állami Operaházban is énekel.
A verseny igazi díjai ugyanis a meghívások, ezek biztosítanak lehetőségeket a fiatal énekeseknek, hogy fejlődhessenek, megmutathassák a tudásukat. Hazánk is így profitál a Marton Énekversenyből, hiszen tucatnyi fiatal énekest ismerhetünk meg a következő évadokban, köszönhetően a bámulatosan sok különdíj-felajánlásnak. A legutóbbi versenyen is tartottam mesterkurzust. Mindenki jöhetett a versenyzők közül, akár tovább jutott, akár nem. Én tényleg a jövő opera csillagjait szeretném felfedezni.
- Hogyan látja, milyen hatással volt a művészeti időszakra a karantén? Hogyan lehet ebből a helyzetből továbblépni?
- Sajnos a karantén miatt elmaradtak a színházi előadások, a koncertek, a személyes találkozások a közönséggel. A szűk otthonok keretei közé kényszerítette az embereket, szerencsére azonban a képzelet hatalmas erő, ami segít, hogy önmagunkat jobban megismerhessük, képességeinket tovább fejlesszük.
- Ön hogyan vészelte át ezeket a korábbi hónapokat, mi mindennel foglalkozott?
- Ugyan karanténban voltam, amit bölcsen, időben elrendeltek, de nem mondhatnám, hogy át kellett vészelnem, hiszen dolgoztam tovább. Részt vettem a napi internetes oktatásban, az egyetem munkájában, zsűriztem, a tanítványaimat készítettem elő a vizsgákra és a kollégáimmal vizsgáztattam. Szabad időmben olvastam, keresztrejtvényt fejtettem, zenét hallgattam, figyeltük a nagyvilágban zajló, nem éppen vidám eseményeket, rendbe raktam a dolgaimat és sokat aludtam. No, és 57 év után sem volt unalmas, hogy férjemmel összezárva kellett lennem.
- Sokan aggódnak amiatt, hogy a jelenlegi helyzetben a felvételek kiszorítják az élő zenét, hogy a közönség majd később is inkább az online közvetítéseket választja a tényleges jelenlét helyett. Miként vélekedik erről?
- Egy élő zenei esemény valamilyen formában történő megörökítését szükségesnek tartom. Azok meghallgatása, illetve megtekintése - online vagy más formában - természetesen jó, de sohasem pótolja az élő zenei élményt.