Hommage à Jelly Arányi A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A hangverseny középpontjában egy hegedűművésznő áll, akinek Joachim József volt a nagy-nagybácsija, Hubay Jenő a mestere és Pablo Casals a kamarapartnere, s akinek Bartók, Ravel, Vaughan Williams és Holst egyaránt dedikált műveket. A Budapestről, pontosabban a Zeneakadémiáról indult, majd Londonban megtelepedett és 1966-ban Firenzében elhunyt Arányi Jelly nemcsak korának pompás muzsikusa volt, de egyszersmind a XX. századi zenetörténet egyik társasági legendájának is számított. Az ő emlékezetét idézi ez a kamarakoncert, amelynek programján csupa neki ajánlott kompozíció hangzik majd fel az 1920-as évekből. Így az angol Ernest Walker és az osztrák Egon Wellesz egy-egy szerzeménye nyomában és Ravel virtuóz Tzigane-ja előtt sorra kerül majd az a szonáta is, amely legalább annyira köszönheti a megszületését Bartók Béla Jellyvel való ifjúkori ismeretségét felújító érzelmi fellángolásának, mint a remek hegedűs iránt táplált tiszteletének.