Bell, Söndörgő, Szalóki...

„Az én igazi vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére.” Bartók Béla írta ezeket a sorokat Octavian Beu román zenetudósnak 1931-ben, és a Bartók által használt családmetafora tökéletesen illik mind az esti koncerthez, mind az idei Fesztivál Akadémia Budapest alapkoncepciójához. Sokféle nép válik testvérré ezen az estén: az amerikai Joshua Bell, napjaink legünnepeltebb hegedűművészeinek egyike Astor Piazzollát játszik. De az argentin tangót az európai klasszikus zenei hagyománnyal ötvöző zeneszerző Négy évszak Buenos Airesben című darabja mellett megszólal az esten autentikus tangó is az argentin José Gallardo előadásában, balkáni népzene az albán-görög származású Jonian Ilias Kadeshának és a Söndörgő együttesnek köszönhetően, magyar és cigány népzene Szalóki Ágival, és várható néhány meglepetés szám is. Vagyis az est végére a bartóki hitvallástól Beethoven utópiájáig juthatunk: ha akarjuk, beteljesíthetjük a felvilágosodás optimista jóslatát, amely a 9. szimfónia zárótételében zeng a teljes kóruson, hogy „testvér lészen minden ember”.