„Amilyen lassan csak lehet” A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Cage: Organ²/ASLSP (1987)

Orgonán előadják a Zeneakadémia doktorandusz hallgatói: Dosek Domokos és Kubík Tamás valamint Pétery Dóra, az egyházzene doktori program vezetője

„A szigetről, ahova visszavonulhattunk volna a világ befolyása elől, kezdtük elhinni, hogy többé nem létezik, pedig megvan, ahogy mindig is megvolt, a szívünkben. A végső nyugalom felé, melyre ma mindannyian oly kétségbeesve vágyunk, minden teljessé tevő tevékenység útmutatóul szolgál, s ezek közé tartozik a zene is.” (Cage 1948, ford. Wilheim A.)

Amilyen lassan (és halkan) csak lehet. Amikor John Cage 1987-ben Gerd Zacher kérésére elkészítette az ASLSP (As Slow(ly) and Soft(ly) as Possible) címet viselő zongoradarabja orgonaváltozatát, az orgonahang végtelenségével az idő kivételesen tág perspektívája nyílt meg. Milyen lassú a lassú? A zongora elhaló hangjával szemben az orgona kitartott hangja által megvalósuló előadás hosszát mi döntse el? Határt szabhat a praktikum, például egy novemberi templom hűvöse. Vagy elhatározhatjuk, hogy 4 perc 33 másodpercig tartson egy sor, vagy egy szakasz. Eldönthetjük sorsvetéssel is, ahogyan Cage tette – az ősi kínai jóslási módot, a Ji Csinget felhasználva a komponáláshoz – a hangmagasságokkal és relatív időtartamokkal.

Az előadás magyarországi bemutató, várható időtartama bő egy óra lesz.