Tabajdi Ádám, Schallinger-Foidl Artúr, Kristófi László és Kaposi Brúnó A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Talán kevesen tudják, hogy Hans Koessler nemcsak a századforduló zenésznemzedékének, köztük Dohnányinak, Bartóknak és Kodálynak a zeneszerzéstanára volt: eredetileg orgonatanárnak és kórusvezetőnek hívták meg a Zeneakadémia 1882-ben elindított orgona szakára, így Antalffy-Zsiross Dezső, Hammerschlag János és Zalánfy Aladár is nála tanulhatott. Az orgonistaképzés jelentősége azóta sem csökkent az intézményben, ahol a diákok – a doktoranduszokkal együtt – 2018 óta egy kivételesen nagyszerű hangszeren, a Nagyterem nemrég újjáépített Voit-orgonáján mutathatják be a tudásukat, azon az instrumentumon, amelynek eredeti változatán éppen a Koessler-tanítvány Antalffy-Zsiross játszott először 1907. május 15-én. Az este négy ifjú művészének programján több olyan művet is hallhatunk, amelyek először szólalnak meg a Nagyterem orgonáján: Sosztakovics 1954-ben, az októberi forradalom 37. évfordulójára írt szimfonikus nyitányát, valamint Mendelssohn, Liszt és Albéniz egy-egy zongoradarabját. Bach c-moll passacagliája hasonló utat járt be a zenetörténetben, a szerző egyik legnagyobb hatású orgonaművéből tucatnyi zenekari és zongoraátirat készült. Reger 1901 nyarán, mindössze két hét alatt írta meg op. 59-es sorozatát, amelyben a liturgikus kompozíciók (mint a koncerten hallható Te Deum) mellé a szerző különböző karakterdarabokat is beillesztett, így egyesítve az orgonamuzsika egyházi és világi oldalát. A hangversenyt Maurice Duruflé háromtételes Szvitje zárja, amelyet egykori zeneszerzéstanárának, Paul Dukas-nak ajánlott a szerző.