Budapesti Vonósok

Minden idők egyik legjelesebb hegedűművésze, Fritz Kreisler pályája első felében gyakran játszotta koncertjein ismert vagy kevésbé ismert barokk mesterek darabjait saját virtuóz átirataiban. 1905-ben aztán Vivalditól egy egész concertót mutatott be, három évtized múltán azonban „bevallotta”, hogy a versenyműhöz minden egyes hangot ő talált ki. A kompozíció tehát nem átirat volt, hanem stílustanulmány, minden benne volt, amit Kreisler és kora Vivaldiról gondolt. Egy évszázaddal később Wolf Péter is megírta a maga Vivaldianáját. A koncert első része tehát Vivaldi és a játékos allúziók jegyében telik, Baráti Kristóf játéka pedig mindezeket felejthetetlen élménnyé teszi. Az est második felében a kvartettirodalom egyik csúcsa, Schubert A halál és a lányka címen ismert vonósnégyese szólal meg, mely Gustav Mahler nevezetes átdolgozása óta a vonószenekarok legnemesebb erőpróbájának számít.