Újabb magyar taggal bővült a ma legnagyobb Liszt-projekt
Cselényi Mátét, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatóját kérte fel Christiane Wiesenfeldt, a heidelbergi-drezdai-weimari központtal működő „Digitale Liszt Quellen- und Werkverzeichnis” (Digitális Liszt forrás és műjegyzék) vezetője, hogy legyen a tudományos tanácsadó testület tagja.
A 2022-ben indult, hiánypótló „Digitális Liszt forrás és műjegyzék” (LisztQWV) projekt az egyik legnagyobbnak számít manapság a Liszt Ferenccel foglalkozók között. Célja a zeneszerző életművének összegyűjtése, katalogizálása és digitálisan hozzáférhetővé tétele. A Német Kutatási Társaság (Deutsche Forschungsgemeinschaft, DFG) által támogatott projektnek eddig csak egy magyar tagja volt, Kaczmarczyk Adrienne zenetörténész, a Liszt-összkiadás főszerkesztője.
A tizenkét évre tervezett, hosszú távú projekt célja Liszt Ferenc (1811–1886) valamennyi fennmaradt forrásának és művének első, teljességre törekvő számbavétele. A vállalkozás egyrészt pótolja a Liszt-kutatás eddigi hiányosságát, a zeneszerző forrásainak és kompozícióinak átfogó jegyzékének hiányát. Másrészt a relációs megjelenítés korszerű digitális módszereire építve a projekt képes kezelni Liszt rugalmas műfogalmát, amely korábban megnehezítette a művek és azok változatainak egyértelmű elkülönítését. A kutatási eredmények nyílt hozzáférésű, a FAIR-elvet (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) követő digitális közzététele biztosítja, hogy az adatok nem csupán szabadon hozzáférhetők, hanem felhasználhatók és más rendszerekkel összekapcsolhatók legyenek.