Jubilál a Zeneakadémia Marton Éva Nemzetközi Énekversenye

- Hogyan értékeli az eltelt évtizedet, milyen utat járt be az énekverseny?

- A felújított Zeneakadémia megnyitása után alig egy évvel, 2014 szeptemberében sikerült megszerveznünk és lebonyolítanunk az első megmérettetést, és a sikeren felbátorodva tervbe vettük, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján kétévente rendszeresítjük. A folytatás valóban nem maradt el, 2016 szeptemberében, aztán 2018 szeptemberében a második, illetve a harmadik verseny után már nyugodt lélekkel állíthattuk, hogy az esemény a világ operaversenyeinek élmezőnyébe került, csak a legnagyobbak tudnak ilyen mértékben nyitni a nagyvilág felé, ilyen sok jelentkezőt vonzani. A sikerek alapján 2019-ben egyébként, elsőként hazánkból, a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny felvételt nyert a Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségébe (WFIMC), ami hatalmas, nyugodtan mondhatom a befektetett munka alapján, megérdemelt elismerés. Ezután, 2020-ban a negyedik megmérettetést a covid-világjárvány miatt kénytelenek voltunk egy évvel elhalasztani, de fontosnak tartottuk az eredeti kétéves ciklus megőrzését, így 2022 szeptemberében tartottuk az ötödiket. Abban az évben a WFIMC közgyűlésén a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny már képviseltette magát, ahol a szervezet vezetősége elismerően nyilatkozott rendezvényünk szakmaiságáról és lebonyolításáról. A nemzetközi zsűri és közönség is örömmel tapasztalhatta, hogy a verseny színvonala, az énekesek felkészültsége egyre magasabb.

- Miként látja a Zeneakadémia szervezőmunkáját az eltelt idő alatt?

- Az együttműködés az előkészítésben és a verseny lebonyolításában kezdettől fogva kiváló. Eleinte a Szabó-Stein Imre vezette zeneakadémiai kommunikációs csapat, a szervezést végző Schanda Beáta, valamint Csonka András programigazgató, projektvezető és munkatársa, Hintalan-Mondok Yvette mind-mind magas szintű munkát végzett. Aztán a stáb működési kerete megváltozott 2018-ra, a nemzetközi PR-t a korábbi kommunikációs igazgató már csak tanácsadói minőségben irányította, az előző versenyek során már bizonyított csapata pedig külsősként működött közre. Később ezt  a munkát a Zeneakadémia új kommunikációs igazgatója, Torda Júlia és munkatársai vették át, Schanda Beáta szomorú elhunyta után pedig Dávid Judit művészeti titkár vette át szerepét és végzi a mai napig magas szinten. Az élő fordulókat magas színvonalon, élő internetes közvetítésben világszerte követhető, hála Lakatos Gergelynek és csapatának a Zeneakadémia szcenikai igazgatóságán, de a Bartók Rádió és az M5 tévéadó is műsorára tűzi rendszeresen.

- Világszerte rendkívüli érdeklődés övezi a versenyt, hiszen ismét jelentős számban, közel kétszázan jelentkeztek szinte minden kontinensről. Mik a benyomásai róluk?

- Valóban sok, 106 női és 90 férfi énekes adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról. Állampolgárságuk szerint a koreaiak vannak a legtöbben, 44-en, mellettük 30 kínai, 18 orosz és ugyanennyi magyar, valamint tíz ukrán alkotja a legnépesebb csoportokat. Érkezett még számos jelentkezés az Egyesült Államok, Németország, Kazahsztán és Horvátország állampolgáraitól, illetve beadtak pályázatot a Dél-afrikai Köztársaság, Kanada, Brazília, Ausztrália és Thaiföld szülöttei is. A hangfajokat tekintve is nagy a változatosság, és a 196 énekesből 36-an visszatérő pályázók voltak, hatan immár harmadszor indultak. Idén is nagyon sok tehetséges, jól felkészült énekes van közöttük, az előzsűri, Fried Péter operaénekes, Halász Péter karmester a vezetésemmel viszonylag sok, 84 jelentkezőt jutatott tovább az élő versenybe. Eddig ezen testület munkájában rajtam kívül Kiss-B. Attila operaénekes és Kocsár Balázs karmester vett korábban részt, köszönetem érte. Az, hogy általában Ázsiából, valamint orosz és ukrán területekről jönnek legtöbben – nemcsak az én versenyemen, hanem a többi hasonló jelentős eseményen is – talán annak tudható be, hogy nagyobb számban vannak és igyekeznek minden lehetőséget megragadni a kitörésre a karrier reményében.

- A repertoár igencsak széles, és kötelező elemként szerepelnek benne Liszt-dalok. E kettőnek mi az oka?

- Ezzel is érzékeltetjük, hogy a verseny abban a hatalmas múltú zenei intézményben, a Zeneakadémián zajlik, amelyet a világon egyedülálló módon még maga Liszt Ferenc alapított 1875-ben. Számomra, magyar énekesként, akinek ez az iskola az alma matere, Liszt Ferenc személye sokszorosan fontos, nekem személyesen egyik példaképem. Az, amit ő a zenén keresztül elért a maga századában, és amit csodálatos, karizmatikus személyisége varázsával Magyarországért tett, mindannyiunk számára példa. Az énekversenyen kötelező Liszt-dal megszólaltatásának vannak szakmai okai is. Liszt több nyelven és többféle stílusban írt dalokat, így tehát a francia, német, olasz repertoárból mindenki kiválaszthatja a neki leginkább megfelelőt.

- Mi a szerepe manapság egy ilyen nagyszabású, nemzetközi versenynek? A zsűritagok, akik régi ismerősei, a világ jelentős intézményeinek képviselői, talán felfigyelhetnek egy-egy versenyzőre?

- A díjazott versenyzők többsége karrierjében igazi támogatást jelentett a versenyen elért helyezés, a fiatal énekesek a legjobb operaházakban kaptak és kapnak felkéréseket. Hiszen a verseny nemzetközi zsűrijébe az operavilág magyar és külföldi kiválóságai kaptak meghívást. Miguel Lerín az egyik legbefolyásosabb spanyol művészeti menedzser, régóta ismerem, immár jó barátomnak mondhatom. Peter Mario Katona a londoni Royal Opera House casting direktora, az ő tanácsára hallgatott meg annak idején Christoph von Dohnányi és szerződtetett le Frankfurtba. Köztük van még Anatoli Goussev ukrajnai születésű, Olaszországban élő és dolgozó tenor, énekmester, Christina Scheppelmann német zenei menedzser, a barcelonai Liceu operaház volt művészeti igazgatója, jelenleg a Seattle-i Opera főigazgatója, Vittorio Terranova olasz tenor, akivel már 1972-ben együtt énekeltem Firenzében, valamint Dmitrij Vdovin, a Bolsoj Színház ifjúsági operaprogramjának igazgatója, ahol már több alkalommal kiemelt mesterkurzust tartottam. Magyar részről pedig Meláth Andrea mezzoszoprán, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője, tehát az utódom, akit személyesen választottam ki, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, akivel 2014 óta jó kapcsolatot ápolok, főtanácsadója vagyok.

- Ad majd idén is mesterkurzust a versenyzőknek?

- Idén sajnos nem fogok tudni tartani, mert közvetlenül az énekverseny után meghívásnak kell eleget tennem, Barcelonában, a Teatro del Liceuban a Vinas-énekverseny díjazottjainak tartok kiemelt mesterkurzust. Azonban remélem sikerül az ősszel beinduló Marton Éva Operastúdióba két olyan külföldi versenyzőt találni, akiket fel tudunk venni. Kapcsolatom a versenyzőkkel nem szűnik meg. Személyesen vagy az Zeneakadémián keresztül keresnek fel engem tanácsadásra, illetve egy-egy szerepük kidolgozására, és beszámolnak pályájuk alakulásáról. Szívesen látom őket, boldog vagyok, hogy segíthetek nekik, és ezért egyetlen alkalommal sem fogadok el honoráriumot. Az operajátszás jövője nekem ennél sokkal fontosabb. Nem utolsó sorban ezt szolgálja a nevemet viselő énekverseny is. Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik abban támogattak, hogy álmom valóra váljon: a Miniszterelnökségnek, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, a MOL – Új Európa Alapítványnak az utóbbi két verseny támogatásáért és abban a reményben, hogy együttműködésünk a jövőben is gyümölcsöző lesz, a helyet biztosító intézménynek, alma materemnek, a Zeneakadémiának, Prof. Dr. Batta András volt rektor úrnak a kezdeményezésért, Prof. Dr. Vigh Andreának, volt rektor asszonynak a további támogatásért, valamint a Magyar Állami Operaháznak és Ókovács Szilveszter főigazgató úrnak a gála lebonyolításáért. Köszönet a média nagyvonalú támogatásáért, és nem utolsó sorban a Zeneakadémia Csonka András vezette szervező csapatának odaadó, magas színvonalú munkájáért. A példás összefogásnak meglett a gyümölcse. Mindent megteszünk a jövőben is, hogy a kapott bizalom és lehetőség birtokában méltóan képviseljük hazánkat.