A III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny zsűrije és védnökei

a Zsűri elnöke

MARTON ÉVA

A világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Pályája aligha foglalható össze röviden, hiszen fellépett a világ legrangosabb operaszínpadain, a milánói Scalában, a New York-i MET-ben, a bécsi Staatsoperben, a Buenos Aires-i Teatro Colónban is. Egyedülállóan széleskörű repertoárja magában foglalja az operairodalom szinten minden fontos szerepét, melyet drámai szoprán hangra komponáltak. A Verdi-, Puccini-, Richard Strauss-, Wagner-szerepek mellett gyakran énekelt verista (Mascagni, Ponchielli, Giordano) operákban is. Munkáját számos díjjal ismerték el itthon és külföldön, többek között a Kossuth-díj, a Bartók–Pásztory-díj, a Prima Primissima Díj, a Grazi Opera életműdíja és a Corvin-lánc kitüntetettje, a Nemzet Művésze, a Szent István Rend birtokosa. Budapest,  Ferencváros és Miskolc díszpolgára; a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Állami Operaház főtanácsadója. 2005 és 2013 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének és Opera Tanszékét vezette, Professor Emeritaként jelenleg is a Zeneakadémia oktatója.

A művésznő részletes életrajza és diszkográfiája honlapján, a martoneva.hu oldalon tekinthető meg.

 

A Zsűri tagjai

 

ANATOLI GOUSSEV

A La Scuola Musicale in Foro Buonaparte di Milano professzora. A mai Ukrajna területén született, zenei tanulmányait a Szovjetunióban végezte, majd tudását a franciaországi Sablé-sur-Sarthe nemzetközi barokk zeneakadémián és az olaszországi Osimóban működő opera- és kórusakadémián tökéletesítette. Az előadóművészet és a tanítás a kezdetektől fogva egyformán fontos szerepet töltött be az életében. Elénekelte szinte az összes jelentős tenorszerepet Európa számos városában, emellett szólóestjeit is nagy érdeklődés övezte. Jelenleg Milánóban él, ahol operaének-iskolát alapított. Számos fiatal énekművész indult műhelyéből, akik később sikeres nemzetközi karriert futottak be. Rendszeres zsűritagja a világ legnagyobb énekes versenyeinek, úgy mint a Hyperion verseny Rómában, a szentpétervári Obrazcova-verseny, vagy a  zaragozai Young Opera Singers Competition.

 

Teimuraz Gugushvili

Örményország érdemes művésze, a Tbiliszi Állami Operaház vezető szólistája. Az Örmény Állami Díj, valamint az Örmény Becsületrend kitüntetettje, széles körben mint az „örmény aranytenor” ismert. Teimuraz Gugushvili a Tbiliszi Állami Konzervatóriumban diplomázott, ahol napjainkban az szólének tanszék professzora. 1968-tól 1970-ig a Scala ösztöndíjasa. A klasszikus tenor-repertoár csaknem minden szerepét elénekelte, fellépett az USÁ-ban és a legrangosabb európai és szovjet-orosz operaszínpadokon.

 

PETER MARIO KATONA

Berlinben született. Szülei operaénekesek voltak: édesanyja, Marianne Warneyer, a Stuttgarti Operaház vezető szopránja, édesapja, a magyar származású Julius Katona, Rómában és Bécsben folytatott énektanulmányokat, majd különböző német színházakban, elsősorban a hamburgi és berlini operában szerepelt. Peter Mario Katona zenei és német irodalmi tanulmányainak megkezdése előtt zongorázni és énekelni tanult. Kezdetben opera- és klasszikus lemez-kritikusként dolgozott, recenziói a Fono Forum és az Opernwelt magazinokban jelentek meg. 1968-ban Christoph von Dohnányi, a Frankfurti Opera főzeneigazgatója kérte fel, hogy legyen a művészeti asszisztense. Amikor 1977-ben Dohnányi átszerződött a Hamburgi Operához, Katona követte, és egészen az 1982/83-as szezonig a művészeti titkárság vezetője volt. 1983-ban nevezték ki a Royal Opera House Covent Garden művészeti titkárának, majd casting directorának, ahol a mai napig a mindenkori főzeneigazgatóval szoros együttműködésben dolgozik – kezdetben Sir Colin Davisszel, 1987-től Bernard Haitinkkal, a 2002/2003-as évadtól pedig Antonio Pappanóval.

 

MIGUEL LERÍN

Barcelonában született 1951-ben, nagy zenei múlttal rendelkező családban. A híres tenor, Francisco Vinas dédunokájaként zongoratanulmányokat folytatott Alicia de Larrocha irányítása alatt. Üzleti, közgazdaságtani és művészettörténeti tanulmányait a zenei kultúra népszerűsítése szolgálatába állítva kamatoztatja, tevékenységei központjában a Barcelonában évente megrendezett, dédapja nevét viselő nemzetközi énekverseny szervezése áll. Rendszeresen tart előadásokat, és ír zenekritikákat szaklapokba. Számtalan nemzetközi énekverseny zsűrijének munkájában vesz részt, így mások mellett a Busettói Verdi Énekversenyen, valamint Münchenben, Bilbaóban, Varallo Sesiában, Szófiában, Marseille-ben, illetve a New York-i Sullivan Alapítvány meghallgatásain. Zsűrizett már a szentpétervári Elena Obrazcova és a grazi Ferruccio Tagliavini énekversenyeken is. A világ legtöbb operaházával kapcsolatban áll mint művészeti menedzser, és mint feltörekvő tehetségek felfedezője.

 

MELÁTH ANDREA

A Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán Sziklay Erika növendékeként szerezte meg énekművész diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1996-ban ösztöndíjasként részt vett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, 1998-ban Fischer Annie-ösztöndíjban részesült. Ugyanebben az évben debütált Mozart: Figaro hazassaga Cherubinójaként, majd Henry Purcell Dido és Aeneas című operájában énekelhette a női főszerepet. 1999-ban mutatkozott be a Magyar Állami Operaházban (Vajda János Leonce es Lena című művében Rosetta szerepét énekelte), azóta az Operaház állandó vendége. 1999-ben elnyerte a londoni Wigmore Hall International Song Competition 3. díját. A magyar zeneművek bemutatásának terén folytatott kimagasló tevékenységét kilenc alkalommal ismerték el Artisjus-díjjal. Főbb szerepei: Judit (Bartók: A Kekszakallu herceg vara), Dorabella (Mozart: Cosi fan tutte), Sextus (Mozart: Titus kegyelme), Rosina (Rossini: A sevillai borbely), Orlovsky (Johann Strauss: A denever). 2007–2012 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított, 2013 óta a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője.

 

ÓKOVÁCS SZILVESZTER

Veszprémben született 1969-ben. Az ELTE Jogi Karán, majd a győri Zeneművészeti Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatott tanulmányokat. A váci konzervatóriumban magánéneket és operatörténetet tanított, énekelt a Budapesti Kamaraoperánál és a Nemzeti Filharmóniánál. Dolgozott az Oktatási Minisztériumban mint fejlesztési tanácsadó, a Bartók Rádióban mint  műsorvezető, a Satelit TV-nél riporterként, a Hír TV-nél pedig műsorvezető-szerkesztőként. 2001 és 2002 között az Erkel Színház vezetője, 2002 és 2005 között a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója. 2009-ben a Klasszik Rádió műsorvezetője, 2010 novemberétől a Duna Televízió vezérigazgatója. Dolgozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagjaként. 2011 augusztusától a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa, 2012 szeptemberétől megbízott főigazgatója, 2013 januárjától főigazgatója.

 

VITTORIO TERRANOVA

Az 1942-ben született énekművész tanulmányait Cataniában, majd Milánóban folytatta, diplomáját a Cremonai  Zeneakadémián szerezte meg. Megnyerte az Associazione Lirica Concertistica Italiana versenyét Milánóban, ezt követően a mantovai Városi Színházban Arturo Talbot szerepében mutatkozhatott be Bellini Puritánok című operájában. Szinte valamennyi itáliai operaházban fellépett, beleértve a Milánói Scalát is, Olaszországon kívül pedig többek között a Bécsi Staatsoperben, a berlini Deutsche Operben, a müncheni Nationaltheaterben és Tokióban. A milánói Giuseppe Verdi Konzervatórium magánének professzoraként, valamint a sevesói Marziali Akadémia felsőfokú énekesképzésének tanáraként és koordinátoraként is dolgozott. Tartott nyári kurzusokat az ausztriai Deutschlandsbergben, ahol máig az Accademia del Belcanto és az International Course of Lyric Singing Ferruccio Tagliavini művészeti igazgatója. Japánban az Oszakai Zeneművészeti Főiskola énektanára, emellett Tokióban a Muszasino Zeneművészeti Egyetemen, Oszakában a Mukogava Egyetemen, valamint Spanyolországban, Venezuelában és a daegui Katolikus Egyetemen, Dél-Koreában is tanít.

 

Eva Wagner-Pasquier

A német operamenedzser Richard Wagner ükunokája. Nagybátyja, Wieland Wagner halálát követően 1967-től 1975-ig édesapja, Wolfgang Wagner asszisztenseként dolgozott a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Rendezőasszisztense volt a Bécsi Állami Operaháznak, és a londoni Királyi Operaháznak. 1984-ig a müncheni székhelyű Unitel Films klasszikus- és operafelvételeinek zenei rendezője volt. 1987-93 között a párizsi Opéra Bastille programigazgatójaként tevékenykedett, és dolgozott a Houston Grand Opera, a Théâtre du Châtelet, a madridi Teatro Real, és Festival d'Aix-en-Provence számára is. 2008 szeptemberében féltestvére, Katharina Wagner mellett kinevezték a Bayreuthi Ünnepi Játékok társigazgatójának. 2015 óta tanácsadóként áll a fesztivál mellett, emellett a New York-i Met művészeti tanácsadója.

 

 

Fővédnök

Dr. ÁDER JÁNOS

Jogász, politikus. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997-től 1998-ig az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő, 2012 májusa óta Magyarország köztársasági elnöke.

 

Védnökök

DR. BATTA ANDRÁS

Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár.

 

Dr. KÁSLER MIKLÓS

Sebész, szájsebész, plasztikai sebész és klinikai onkológus, 1992-től kinevezéséig az Onkológiai Intézet főigazgatója, és három orvosegyetem tanszékvezető tanára. 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismeréssel, 2018-ban pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2018 tavaszától az emberi erőforrások minisztere.

 

TARLÓS ISTVÁN

Mérnök és politikus, 1990 és 2006 között Óbuda-Békásmegyer (Budapest III. kerület) polgármestere, 2010-től Budapest főpolgármestere.